Hogyan működik a Bitcoin?

Hogyan működik a Bitcoin?


Bitcoin! Bitcoin! Bitcoin! Aki egy kicsit nyitvatartotta a fülét az elmúlt pár évben, Az mostanra már biztosan hallott a kriptovalutákról és annak zászlóshajójáról, a Bitcoinról. De mi az a Bitcoin és egyáltalán, hogyan működik? Kezdetben amikor a pénz még nem létezett, az emberiség az úgynevezett cserekereskedelmet alkalmazta annak érdekében, hogy mindene meglegyen, amire csak szüksége volt. Ez egy elég egyértelmű módja a kereskedésnek, van valamid ami másnak kell, cserébe pedig ő ad neked valamit, ami neked kell. Például adsz neki tíz paradicsomot, ő meg ad egy kis sót. A pénz koncepciója valamikor évezredekkel Krisztus születése elött történhetett meg, amikor valaki előállt azzal az ötlettel, hogy használjanak apró fémtárgyakat, amik közvetlenűl képviselnek egy adott értéket. Így nem kell egyből egy árúra cseréned a termékedet, hanem helyette érméket használhatsz,amiket később be lehet váltani más termékekre. Ugorjunk előre egy pár ezer évet és megérkezünk Kínába, ahol Krisztus után mindössze pár évszázaddal feltalálták a papírpénzt. Népszerüsége pedig változó volt a válságoknak köszönhetően egészen addig, míg végül Európában is felkapták a fejüket az ötletre, de az első hivatalos papíralapú banjegyet, csak 1661-ben adták ki Svédországban. Egészen addig Európában a fémpénzek voltak divatosak. Innentől már csak egy pár évszázadot kell előreugranunk, a XX. században a számítástechnika fejlődése lehetővé tette annak a bankkártyának az elterjedését, ami mi ismerünk és ami lehetővé tette azt, holy egyáltalán ne kelljen érintkeznünk valódi pénzzel. Egyenlegünk egy elektronikus rendszerben, egészen pontosan egy adatbázisban csücsül valahol. A XXI. században az informatika csak tovább fejlődött és az ebben az évezredben született embereknek már teljesen természetes, holy a pénzük valahol a felhőben él és egy egyszerű felhasználói név és jelszó megadásával képesek fizetni az enni, innivalóért, játékokért, bútorokért, vagy bármi másért amit az interneten vásárolni lehet. Ami kb. minden. Nem meglepő tehát, hogy a mai társadalom egyre inkább elmozdul a hardveres megoldásoktól a szoftveres megoldások felé, és ez nem kis részben segítette a kriptovaluták megjelenését. 2008 októberében egy Satoshi Nakamoto nevű idegen forradalmi ötlettel állt elő, egg olyan rendster gondolatával, ami egyszerre nyújthat átlátható, biztonságos és hozzáférhető megoldást az adatok decentralizált tárolására. A Bitcoin tehát egy a korábban elterjedt módszerrel ellentétesen, egy teljesen új adattárolási technológiára alapul, amit blockchain-nek nevezünk, másnéven blockláncnak. De mielőtt előrerohannánk… Hogyan működnek ezek a valuták, és legfőképpen hogyan működik a bitcoin, vagy rövidített nevén a BTC? És egyáltalán miben különbözik a hétköznapi bankkártyás vásárlásoktól? Nos, amíg a bankkártyádat kibocsátotta egy nemzetközileg elismert szervezet, és az bármikor valódi pénzre váltható, amikor csak úgy kívánod, lásd: ATM-ek, addig a kriptovaluták nincsenek központosítva. Sőt, úgy lehetne mondani, hogy kifejezetten decentralizáltak, és nem felügyeli a működését egyetlen bank vagy világszervezet sem, ezáltal nem vehetnek le belőle tranzakciós díjat, kártyadíjat, fióknyitási és fiókzárási díjat, készpénzfelvételi díjat, vagy bármit, amivel a bankok előállhatnak, ami lényegében kényük-kedvük szerint alakulhat. De nem ez az egyetlen külömbség. Amíg a hagyományos internetes bankkártyás vásárlás esetén a számla értékéből levonják a termék összegét, addig a Bitcoin-nal történő fizetés esetén az átutalásról egy feljegyzés készül, amit nem egy, nem kettő, hanem rengeteg egymástól teljesen helyen élő szerver vesz tudomásul, a szervereken pedig egy speciálisan erre tervezett szoftver fut. A kereskedéshez az embernek rendelkeznie kell egy digitális pénztárcával, amiben a Bitcoin tárolható, és amiből küldeni illetve fogadni lehet a kriptovalutát. Amikor Gyula küld Gizinek egy Bitcoin-t, akkor a szerverek feljegyzik Gyula és Gizi Bitcoin-pénztárcáinak címeit, az összeget, amit átutaltak, és hozzáadják a saját listájukhoz, vagy nevezhetjük úgy is, hogy a blokkjukhoz. Igen, ez azt jelenti, hogy ha rendelsz egy számítógépet az interneten, és Bitcoin-nal fizetsz érte, akkor a rendszer minden tagja értesül a vásárlásodról egyetlen lényeges különbséggel. A renszer ugyanis nem neveket ír fel, hanem küldő és fogadó félként hosszú, semmitmondó karaktersorozatokat használ. Nem véletlen, hogy a darkweb-en népszerő kereskedési formává nőtte ki magát a kriptovaluta. Habár az első valaha történt bitcoin-os vásárlást pizzára költötték, amiért akkor tízezer Bitcoin-t utaltak át, ma már ekkora összegű Bitcoin értéke nagyjából huszonötmillió dollár, ami jelenlegi árfolyammal számolva olyan hat- és félmilliárd forint Nem rossz befektetés két pizzáért. Na de ha nincsenek bankok, akkor hova megy a pénzed, amikor Bitcoin-t vásárolsz? Ki őrzi, és ki küldi át a pénzt a fogadó félnek? Nos, a válasz egyszerű, csak képzeld el, mi történik akkor, amikor kézzel fogható pénzzel fizetsz! Az 1000 Forintod átvándorol a pénztároshoz, aki odaadja a terméket. Amikor Bitcoin-t vásárolsz valakitől, akkor a pénzed egy olyan személynek vagy cégnek utalod át, aki cserébe Bitcoin-t ad neked. Na de honnan van bárkinek is Bitcoin-ja? Kitűnő kérdés. Ezen a ponton most már muszáj beszélnünk a Bitcoin- bányászokról, vagy angol nevükön a minerekről. Ahogyan elmítettük, minden egyes tranzakció nyilvánosságra kerül. De ahhoz, hogy egy Bitcoin-tranzakció hivatalosan is elismertté váljon, a hálózat többi tagjának, az úgynevetett bányászoknak mind-mind jóvá kell azt hagyniuk. Ez a folyamat hosszú perceket is igénybe vehet. Felmerülhet benned, hogy ha minden tranzakció publikusan elérhető az interneten, akkor miért nem jön valaki, és ír be magának egy nevetségesen nagy összegű tranzakciót, ezzel átverve az egész rendszert? Nos, megpróbálták már jópáran sikertelenül. A rendszer biztonságáról ugyanis a korábban már említett blockchain gondoskodik, aminek az a lényege, hogy amikor elegendő tranzakció összegyűlik, a bányászok blokkokat hoznak belőlük létre. A blokkot pedig benne megannyi tranzakcióval elhashelik, ami annyit tesz, hogy adott matematikai képletek segítségével véletlenszerűnek tűnő betűket és számokat hoznak belőlük létre, és ezt a hash-t hozzáfűzik a blokk legvégéhez. Ezt a hash-t legenerálni viszonylag egyszerű, viszont visszafejteni elképesztően nehéz és időigényes folyamat lenne. Annak ellenére, hogy könnyű legenerálni, minden egyes hash egyedi karaktersorozat. Mivel a hash a blokk tartalma alapján jön létre, ezért ha megpróbálnál változtatni akár csak egyetlen karakteren is a blokkban, teljesen más hash-t kapnál eredményül. Amikor az elkészült blokk bekerül egy blokkláncba, az nemcsak a saját hash-ét tartalmazza, hanem ez előző lányelem hash-ét is, így a legújabb blokk mindig tartalmaz egy hivatkozást az őt megelőzőre. Mivel bármilyen apró módosítás a blokkon megváltoztatná a hash-t, a bányászok azonnal észrevennék, ha valaki megpróbálna egy olyan blokkot becsempészni, ami nem része valójában a láncnak. A bányászok tehát mind-mind matematikai képleteket megoldó hardveres erődorrások, akik egymással versengenek azért, hogy ők generálhassák le a leggyossabban a blokkokhoz tartozó hash-eket. Az a bányász, akiek legelőször sikerül elkészítenie a hash-t, jutalmul 12,5 Bitcoin-t kap. Ez jelenlegi árfolyamon nagyjából olyan 12,5 millió Forint. Nem véletlen tehát, hogy cégek jelentek meg, akik kifejezetten Bitcoin bányászásához való hardvereket árulnak, amely lényegesen gyorsabb számolásokra képes, mint egy hagyományos számítógép processzora, vagy akár videókártyája. A gond az, hogy a hardverek túl gyorsan számolják ki a hash-eket. Éppen ezért a Bitcoin-hash generálását megnehezítették különböző algoritmikai feladatokkal kifejezetten azért, hogy a bányászok ne tudjanak túl gyorsan kibányászni minden Bitcoin-t. Található a képletnen egy véletlenszerűen kreált szám is, amit beleadva a képletbe megint csak változtatni fog a blokk hash-én. Ez a véletlen szám titok, és a bányászoknak próbálgatás útján kell kitalálniuk azt, ami értelemszerűen szándékosan, de lassítja a hash generálás folyamatát. Annak, akinek van pénze a nagyobb, erősebb hardverre több esélye van próbálgatás útján kitalálni ezt a véletlen számot, így több esélye van megszerezni a Bitcoin-t. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kisebb hardvereknek nincsen lehetősége, de egyértelműen kisebb eséllyel indulnak. Ami azt jelenti, a rendszer annyira okos, hogy külön figyeli, mennyire gyorsak a bányászok, és ha úgy ítéli meg, hogy túl gyorsan oldják meg a feladatot, akkor nehezíti a megoldandó feladatokat, ezáltal lassítva a bányászás folyamatát, egyéb esetben pedig könnyíti, vagyis felgyorsítja azt. Az egész kicsit olyan, mint egy Hollywood-i sci-fi-ben, ahol a megírt rendszer saját magát tartja fent A blokkonkénti jutalom említettem, hogy 12,5 Bitcoin. Nos, ez 2020-ban a felére csökken, és ezek után minden negyedik tovább feleződik addig, ameddig el nem éri a digitális piac a 21.000.000 Bitcoin-t. Ezek után nem lesz több Bitcoin generálva a rendszer által. Éppen ezért szokták a Bitcoin-t az aranyhoz hasonlítani, mert a Föld aranytartaléka is véges, és amikor az utolsó Bitcoin-t is kibányásszák ugyanúgy, mint ahogyan az utolsó aranydarabokat is kiemelik majd a Földből, onnantól fogva a piaci érték várhatóan felugrik. Ez persze nem jelenti azt, hogy el kéne adnod most azonnal a házadat, hogy tudj venni pár Bitcoin-t, sőt az összes kriptovaluta kifejezetten kockázatos befektetésnek minősül tekintettel arra, hogy senki nem tud garanciát vállalni az esetleges hirtelen értékváltozásokért. Láthatod tehát, hogy a rendszer, ami fenntartja ezt a digitális környezetet egy alaposan átgondolt és jól működő struktúra, kellően összetett, és mai szemmel nézve meglehetősen biztonságos. De hogy mi lesz a Bitcoin pontos jövője, azt csak az elkövetkezendő pár évben fogjuk megtudni. Hogyha a Bitcoin mint kriptovaluta el is bukik, a blockchain technológia, ami a valuta működését és megszületését tette lehetővé alapjaiban rengeti meg a központosított, és liberális kezdeményezések ezreinek ad hátteret. Ha úgy érzed, hogy hasznosak a videóink, és tudsz belőlük talulni, megköszönkük, hogy ha egy megosztással segíted a csatornánk terjedését. Köszönettel: A SanFranciscoból Jöttem csapata.

9 comments

  1. Nem lényeges ebből a szempontból, de:
    A.D. – 600 (kb.) Lydia, és ezüst (előbb por, majd meghatározott súlynyi és méretű), a hellén időkben, ez lett marha (bőr méretű) majd a rómaiak egységesítették lerakati (hatalmas méretű, nehéz-) és hétköznapi, mint a mai aprópénz méretűvé.
    Szóval, tőbbféle értelmű pénz-érték, számításra – vagy elszámolásra, ill. használat szerinti értelemben "ab ovo", azaz eleve. Ez valóban több ezer éves gyakorlat egységesítései nyomán lett a ma is több féle ( pl. helyi-, elszámolási- hétköznapi- és hitelpénz mint az itt említett ) bitcoin és társai.
    De így van, ahogy mondod EZ NAGYON JÓ LEÍRÁSA.
    Köszönet érte!

Add a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *